Minden, amit a fúrt kutakról tudni érdemes!

Ha magas vízszámláját akarja csökkenteni, akkor a legjobb helyen jár!

• Hogyan lehet saját kutam?
• Mennyibe fog ez nekem kerülni?
• Mennyit spórolhatok a fúrt kúttal?
• Milyen engedélyek szükségesek egy kúthoz?
• Mi a különbség a talajvíz és a rétegvíz között?
• Ihatok-e a kútvízből?
• Milyen szivattyút vásároljak?
• Hogyan építsem ki a vízvezetéket?

Mi most mindenre választ adunk az alábbi leírásunkkal!

Milyen típusú kutak léteznek, amellyel vízhez juthatunk?

A kút, vízellátás céljából a föld felszíne alá mélyített építmény. Persze ez még így nem sokat mond, hiszen számtalan kútról hallhattunk már.

• Gémes kút
• Kerekes kút
• Nortonkút
• Ásott kút
• Fúrt kút
• Artézi kút

Vajon melyik mit jelent?

A kutakat alapvetően mélységük és kialakításuk szerint csoportosíthatjuk.

Mélységük alapján megkülönböztetünk:

• mély fúrású kutakat (500 m-nél mélyebbek),
• közepes mélységű kutakat (200-500 m),
• kis mélységű kutakat (30-200 m),
• és sekély mélységű kutakat (30 m-nél kisebb mélységűek).

Többnyire az átlagos igényeinknek a kis és sekély mélységű kutak felelnek meg.

Kialakításuk szerint pedig alapvetően megkülönböztetünk:

• ásott,
• vert,
• és fúrt kutakat.

Mi az az ásott kút?

Az ásott kútról (más néven aknás kút) nagyszüleink kerekes kútja juthat az eszünkbe. A kerekes kútból vödörrel húzták fel a friss vizet, hogy abból igyanak, megöntözzék a veteményest és ellássák az állatokat. Az ásott kút elkészítése hosszadalmas, akár hónapokig is eltarthat – falát téglával vagy betongyűrűkkel rakják ki, mélysége pedig némileg a talajvíz tükör alá hatol. Vízszintjük ingadozó, nagyban befolyásolja a lehulló csapadék, hiszen abból táplálkozik. Tárolókapacitása kb. 0,5-2 köbméter közötti, a víz után töltődése lassú, száraz nyári időszakban pedig nem egyedi az eset, hogy a kút kiszárad. Az ásott kutak kizárólag a felső talajvíz összegyűjtésére alkalmasak, így ez emberi fogyasztásra nem javasolt! Az elfajuló mezőgazdasági tevékenység (műtrágyázás) miatt szennyezett lehet (pl. nitrátok).

Mi az a vert kút?

A vert kút kialakítása során egy hosszú, lyukakkal ellátott vascsövet a talajvíz szintjéig levernek, amely aztán a lyukakon át telítődik vízzel. Bár mélysége 7-10 méter is lehet, főként kis vízhozamok kielégítésére alkalmas, nem tisztítható, ráadásul az ország jelentős részén a talajviszonyok nem teszik lehetővé kialakításukat. Többségük szintén talajvizet hoz a felszínre. A Nagy alföldön divatos Nortonkutat is ide soroljuk.

Mi az a fúrt kút?

A fúrt kút egy speciális fúró berendezéssel a földbe mélyített bélelt furat, amelynek a mélysége az átmérőjéhez képest nagy. Fúrt kutat lemélyíthetünk mindössze pár méterre, vagy akár 120 méter mélységbe is, függően a felhasználás céljától. A fúrt kút gyűjthet felsőbb talajrétegekben talajvizet, mélyebb rétegekben ivóvíz tisztaságú rétegvizet. Nagy előnye, hogy folyamatos vízadásra képes, akár napi több 100 köbméteres mennyiségben is. A kútfej zárt, ezért külső szennyeződések nem juthatnak be, a vizet pedig kizárólag szivattyúval lehet a felszínre hozni.

Mire akarjuk használni a vizet? Ivóvíznek vagy öntözésre?

Mielőtt azonban kutat furatunk, tisztáznunk kell, hogy:

• háztartási célokra (főzés, ivás, fürdés) szeretnénk a vizet használni,
• vagy csupán öntözni akarunk a kertünkben.

Ugyanis a különböző háztartási igényeinknek különböző típusú felszín alatti víz felel meg. A földből kinyerhető víznek két fajtája létezik:

• talajvíz és a
• rétegvíz.

Mi a különbség a talajvíz és a rétegvíz között?

A talajvíz az első vízzáró réteg fölött található, a rétegvíz pedig a lejjebb lévő vízzáró rétegek között.

Talajvíz:

Talajvíz akkor keletkezik, amikor a csapadék vagy egyéb felszíni víz beszivárog a talajba. A talajvíz szintje évszaktól függően változik. A tavaszi olvadás hatására, illetve ősszel a jelentős mennyiségű csapadék miatt megnövekszik a talajvízszint. Az éves ingadozása akár egy-két méter is lehet. A talajvíz távolsága a felszíntől átlagosan 2-5 méterre tehető, ez a szint az esetek nagy részében követi a domborzatot. Szárazabb időszakokban a talajvíz mennyisége csökkenhet vagy teljesen meg is szűnhet. A talajvíz kizárólag öntözésre használható, ugyanis ez felszíni szennyeződéseket tartalmaz.

Rétegvíz

A rétegvíz a kőzetek pórusaiban helyezkedik el két vízzáró réteg között, az első vízadó rétegtől legalább egy vízzáró réteg választja el. Országos átlagban 30-150 méter mélységben találhatunk rétegvizet. Minél mélyebben található a rétegvíz, annál tisztább. Miközben a víz a felsőbb rétegekből a föld belseje felé szivárog, a talaj természetes szűrőképessége tisztítja azt. Ezért a rétegvíz felhasználása széleskörű, emberi fogyasztásra csak ez alkalmas.

Milyen engedélyekre van szükségünk a kút létesítéséhez?

A kútfúrás minden esetben engedélyköteles.

A lakossági felhasználásra kialakított fúrtkutak az esetek túlnyomó részében talajvizes kutak.

Talajvízkút engedély:

Először egy szakértővel megterveztetjük a kutat, majd a terveket beadjuk az illetékes hivatalnak. Magánszemélyek esetén ha a kút nem mélyebb 30 méternél, és a kútból kivett talajvíz nem haladja meg az évi 500 m³ mennyiséget, akkor az engedélyeztetés a települési önkormányzat hatáskörébe tartozik. Ennek összege csupán százezer forintos nagyságrendű költség. Az engedély feltétele még, hogy a kinyert vizet saját háztartásunkban használjuk fel.

Az engedélyeztetés maximum egy hónap alatt lezajlik. Az engedélyeztetés után semmilyen adó, illeték, járadék nem terheli a felhasználót.

Rétegvízkút engedély:

Ha olyan kutat szeretnénk fúratni, amely eléri az ivóvíz-minőségű rétegvizet, akkor az engedélyt a Zöld hatóság (területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség) adja ki.

De nemcsak a kútfúrást kell engedélyeztetni, hanem a kút elkészülte után a használatát is. Ezeket nevezik a kút létesítési és üzemeltetési engedélyének. Majd vízórát kell felszerelni, és a felhasznált vízmennyiség után bányajáradékot kell fizetni a Magyar Állam részére. Természetesen ez az összeg töredéke a közműves ivóvíznek. Az engedélyeztetés ideje több hónap. ??Ennek összege millió forintos nagyságrendű költség.

Milyen szakképesítéssel kell rendelkeznie a kútfúrónak?

Csak olyan szakembert vagy céget bízunk meg kútfúrással, aki megfelelő képesítéssel rendelkezik. A jogszabályok ugyanis megkövetelik a kút szakszerű kiépítését. A kútfúró vállalkozónak rendelkeznie kell szakirányú végzettséggel, bányakapitánysági engedéllyel a fúróberendezésre, és vízügyi hatósági engedéllyel a kútfúrásra.

Ne szégyelljük elkérni a kútfúrás megbízásakor az ezeket igazoló iratokat! Ellenkező esetben könnyen áldozatokká válhatunk, egy szakszerűtlenül elkészült és használhatatlan "kúttal".

Mennyibe kerül egy kút fúrása?

A költségeket befolyásolja, hogy több tíz méter mélyre kell lehatolnunk, vagy elég a pár méter mélységből kinyerhető talajvizet megcéloznunk. Sokat számít a kútkiképzésre kerülő cső átmérője is. Minél nagyobb a cső, annál több vizet lesz képes adni. Minden kútfúrás összköltsége egyedi árképzés során alakul ki. Átlagosan 20-30 ezer forintba kerül egy méternyi kút fúrása a megfelelő technológiával, de ha keményebb a talaj, például sziklás, akár 50-60 ezer forintos költséget is felszámolhatnak érte. Vannak szaktudás nélküli feketéző "kóklerek" akik olcsóbban dolgoznak szakszerűtlenül, de ott ez bizonyosan a kút minőségének rovására fog menni.

A kútfúrásban nagyon igaz, hogy olcsó húsnak híg a leve. Kútfúrás árak.

Hogyan fúrunk kutat?

Miután szerződést kötöttünk és az engedélyt is megkaptuk az illetékes hatóságtól, munkatársaimmal kiszállunk a helyszínre. A kútfúráshoz akár több teherautónyi műszaki eszközt is viszünk magunkkal. A fúrási területen felállítjuk a fúrótornyot, majd kis átmérőjű kutatófúrást készítünk. Geofizikai méréssel pontosan meghatározzuk a vízadó réteg hollétét. Ezek után a kutató fúrást felbővítjük és beépítjük a kútbélés csöveket, szűrőket és a szűrő kavicsot. A kút tisztító szivattyúzása és vízhozam mérése után átadjuk a kutat.

Miért fontos a „büdös víz” kizárása?

Mélyebb kút kiképzés esetén fontos a rétegkizárás, hogy megakadályozzuk a „büdös víz” beszivárgását a kútba. Vagyis nagyjából 200-220 mm-es lyukat fúrunk, ebbe kerül a 125 mm-es kútbéléscső, míg az adódó több centiméteres résbe (gyűrűs térbe) kavicsot szórunk, majd arra cementet és/vagy agyagot töltünk.

Így biztosítható, hogy a felső rétegű talajvíz nem tud lejutni és keveredni a tiszta rétegvízzel.

Milyen szivattyút használjunk fúrt kutunkba?

A kút megfúrását követően először tisztítószivattyúzásra kerül a sor: fokozatosan növeljük a kiszivattyúzott víz mennyiségét egészen addig, amíg homokolást nem tapasztalunk. Ez az úgynevezett homokolási határ, amit a kút használata során soha nem szabad túllépni. Ezzel a módszerrel megtudhatjuk, hogy mekkora a kút vízhozama. Az ivóvizben lévő elfogadható homoktartalom határértéke 50 g/1 m³. Ezután meghatározzuk az üzemi vízszintet is, ami eldönti, hogy milyen teljesítményű szivattyút kell használni a kútban. Ha az üzemi vízszint mélyebben van 6 méternél, akkor csak csőbúvár szivattyút lehet alkalmazni. Amennyiben az üzemi vízszint 6 méternél magasabban van a kútban, akkor lehet alkalmazni önfelszívó (száraz beépítésű) szivattyút is.

A csőbúvár szivattyúknak üzemelésük során mindig víz alatt kell lenniük. A fúrt kutak többségében centrifugál elven működő, többlépcsős csőbúvár szivattyúk alkalmazása javasolt, amelyek ára magasabb a száraz beépítésű felszívó szivattyúkénál, viszont megtérül az üzemeltetés során. Lehetőleg szakembertől vásároljunk, mert fontos a méretezés, hiszen alul méretezett szivattyúval nem használható jól a rendszer, a túlméretezett szivattyú pedig túl sok áramot fog fogyasztani. Lehetőleg kérjünk a rendszerhez helyszíni telepítést, beüzemelést. Mindemellett olyan szivattyúkat és kiegészítőket válasszunk ki, amelyekhez biztosított a hazai alkatrészellátás és szervizháttér.

Hogyan jut el az ivóvíz a kútból az otthonunkba?

Ha rétegvízből kinyert vizet fogyasztásra akarjuk használni, akkor az ivóvizet el is kell juttatnunk a házba, vagyis ki kell építenünk egy házi vízellátó rendszert. Ennek fő elemei a szivattyú, a csövek, különböző szerelvények, hidrofor tartály, nyomáskapcsoló. A rendszer alapvetően kétféle lehet: áramláskapcsolós vagy hidrofor tartályos. Ha áramláskapcsolóval vezéreljük a szivattyút, akkor kevés anyagot kell beépítenünk a rendszerbe, ellenben minden csapnyitáskor beindul a szivattyú. A hidrofor tartályos rendszernél kisebb mennyiségű vízelvétel (pl. WC-öblítés) esetén nem kapcsol be a szivattyú. Hosszabb idejű vízelvétel esetén folyamatosan működik a szivattyú, és állandó nyomást biztosít.

Az alábbi képeken egy teljesen kiépített házi vízellátás látható. A kemence mellett egy fedett aknában van a fúrt kút, hidrofor tartály, és a további szerelvények. Ezzel biztosítható bármely évszakban az automata házi vízellátás. Esztétikai szempontból a gondos háziasszony egy virágoskerttel takarta el a betonaknát.

Mennyibe kerülnek a szivattyúk, vízellátó rendszerek?

A jó minőségű önfelszívó szivattyúk 30-80 ezer forint között vásárolhatók a teljesítményük és várható élettartamuk alapján. Homoktűrő, strapabíró mélykút-szivattyúk ára 90-240 ezer forint között mozog emelőmagasság és vízszállítás függvényében. A szivattyúkhoz áramláskapcsolós vezérlés 25-40 ezer, hidrofor tartályos vezérlés 50-200 ezer forint között választható. A vízellátó rendszerhez érdemes vízszűrőt is beszerelni, ennek az ára 5-20 ezer forint között változik. A szivattyú és a vezérlés árához hozzáadódnak még a szerelési anyagok (csövek, szerelvények, osztó anyagai, függeszték) és a kivitelezés munkadíja.

Mennyi pénzt spórolhatunk saját kúttal?

Egy átlagos háztartásban egy személy naponta 140 liter vizet használ el, családra lebontva pedig a napi mennyiség közel 500-1000 liter (mosás, fürdés, WC stb.). Éves szinten ez kb. 200-500 m³. Ehhez jön még az öntözésre elhasznált víz, amely egy 500 négyszögöles kert esetében akár napi 5 m³ is lehet. Évi 100 napos locsolással számolva a család teljes vízigénye elérheti az 1000 m³-t. Mivel a vízdíj (ivóvíz+csatorna) áfával együtt egyes településeken elérheti az 1500 forintot is, ezért az éves költség meghaladhatja a több mint egymillió forintot. Saját fúrt kútból kitermelt víz önköltsége ellenben köbméterenként csupán a szivattyú átlagosan

0,3 kWh-nyi áramszükséglete, ami évente 7-10 ezer forintos költséget jelent.

Megéri-e leválni a közműről?

Ha az ivóvíz-ellátásunk mellett öntözni is akarunk, akkor a beruházás 1 év alatt megtérülhet. Ha csupán az ivóvízre fókuszálunk, és öntözni nem akarunk, akkor 2-3 éves megtérülési idővel számolhatunk. Minél több vizet fogyasztunk a háztartásunkban, annál rövidebb a megtérülési idő. Ha két vagy több háztartás közösen furat kutat, az szintén csökkenti a megtérülési időt. Mindenképpen ésszerű, előnyös és környezettudatos döntés függetlenedni a közművektől. Nem beszélve arról, hogy sok esetben jobb minőségű vizet tudunk biztosítani a saját házi vízellátó rendszerünkkel.

A tiszta víz és a fúrt kút jelentősége napjainkban
- Kútfúrás bemutatása

A víz ára

Gondolja csak végig, hogy nap mint nap több alkalommal használ vizet. Mindezt a hálózati vízzel teszi, amely köbméterenként a legtöbb településen 1.500 Ft-ba kerül. Egy átlagos család napi vízszükséglete 500–1000 liter között van.

Éves szinten ez kb. 200–500 m³. Ehhez jön még az öntözésre elhasznált víz, amely 5 m³ is lehet naponta. Ennek költsége több százezer, vagy akár milliós nagyságrendű is lehet.

Saját fúrt kútból kitermelt víz önköltsége csak a szivattyú 0,3 kWh-nyi áramszükséglete, ami évente 7–10 ezer forint.

A kút szerkezete

Kútfúrás. Nem elég pusztán egy lyukat fúrni a földbe, és abba belehelyezni egy csövet. Egy stabil kúthoz ki kell alakítani az alapos számításokkal alátámasztott kútszerkezetet, olyat, ami folyamatosan biztosítani tudja a beállított vízhozamot, nem homokol, nem iszapol. A kútfúrás után a terepszint alatt lehet elkészíteni a kútaknát. Ebbe helyezkedik el a kútbélés cső teteje, zárt kútfejjel. Egy Profi kút esetén a talajba általában 200-250 mm átmérőjű lyukat fúrunk, ebbe helyezzük el a 125-ös kútbélés csövet. A vízadó réteg mélységében a kút speciális, többszörös szűrözést tartalmazó szűrőcsövet tartalmaz. A szűrő körüli rést szűrőkaviccsal töltjük ki. Rétegvíz kutak esetén rétegkizárást alkalmazunk, amellyel biztosítható, hogy a talajvíz nem tud keveredni a tiszta rétegvízzel. Az első vízszint amellyel találkozunk, a nyugvó vízszint. Ez a szint akkor van a kútban, amikor nincs vízkivétel. A szivattyú működtetése során a kútbéléscsőben ennél alacsonyabban van az üzemi vízszint. Fontos, hogy ennek magasságát szakszerűen állítsa be a kútfúró mester. A szivattyút az üzemi vízszint alá kell elhelyezni úgy, hogy a szívótorok távolsága a szint alatt minimum 1 m-rel legyen. Erre azért van szükség, mert a szivattyú motorját a kútvíz hűti, ha túlmelegszik tönkremegy. A szűrözött szakasznak is nagyon pontosan ki kell számítani a hosszát, elhelyezkedését, mivel annak kell biztosítania – a vízadó réteg adottságaihoz képest – a kútból folyamatos üzemben termelt lehető legnagyobb vízhozamot. A szűrőcső alatt helyezkedik el a homokfogó, amely az esetenként beáramlott szemcséket gyűjti össze. Ezt karbantartás alatt tisztítani kell. Egy szakszerűen kivitelezett fúrt kút esetén legalul található a zárt kúttalp.

Kútfúrás és kúttisztítás

Amikor felvonulunk a fúrási területre, tekintélyes mennyiségű szerszámra van szükségünk. Kútfúró torony, fúrófejek, fúrócsövek, áramfejlesztő, szivattyúk, - tekintélyt parancsoló géppark. A kútfúrás a torony felállításával kezdődik. Ez a fúróberendezés fő szerkezeti egysége, amelyen a forgatómű mozogni képes fel és le. A kútfúró cső elején található fúrófej hatol át a kőzet- és földrétegeken, miközben a fúrócsöveken keresztül a gép forgatja. Ahogy egyre lejjebb halad a fúrófej, úgy toldjuk meg a fúrószárakat. Precíz kútfúrás közben a lyukat folyamatosan öblítjük, éppen ezért vízre van szükség. A fúrógép motorja ipari árammal működik, ezért az üzemeltetéshez áramfejlesztő aggregátorra szükség van. Kutatófúrás után geofizikai mérés következik a vízadó réteg/ek meghatározásához. A furat teljes szelvényű bővítése után behelyezzük a szűrőket, kútbélés csöveket, talplezárást, szűrőkavicsot, pontosan betartva a technológiai sorrendet. Ezután következik a beüzemelés, amely két fő részből áll:

• a tisztítószivattyúzás,
• és a próbaszivattyúzás.

A tisztítószivattyúzás a homokmentesen elérhető legnagyobb vízmennyiség kitermelhetőségének feltételeit teremti meg. A sűrített levegővel történő vízkitermelés a kompresszorozás, amely a célnak megfelelő. A kútra jellemző adatokat próbaszivattyúzással határozzuk meg. Akkor jó a kút, ha stabilan képes tartani a vízhozamot.

A kút szíve a szivattyú

Egy jól kialakított és működőképes kúthoz megbízható szivattyút kell vásárolni, ami nem olcsó mulatság. Membránszivattyút semmi esetre sem tegyünk fúrt kútba, mert a gép keltette rezgések tönkretehetik kutunkat. Szivattyút mindig az elkészült kút paramétereihez érdemes választani, amit az előbb említett próbaszivattyúzással és kútdiagnosztikai mérésekkel határozunk meg. Ha az üzemi vízszint 7 m-nél magasabban van a kútban, akkor lehet alkalmazni önfelszívó (száraz beépítésű) szivattyút, amennyiben pedig az üzemi vízszint mélyebben van 7 m-nél, akkor csak csőbúvár szivattyút lehet alkalmazni. A fúrt kutak többségében centrifugális elven működő, többlépcsős csőbúvár szivattyúk alkalmazása javasolt. Fontos a méretezés, hiszen alul méretezett szivattyúval nem használható jól a rendszer, a túlméretezett szivattyú pedig túl sok áramot fogyaszt.

Az általunk telepített szivattyú hosszú élettartamot biztosít a kút részére.

Profi Kútfúrás, avagy Önálló vízellátás saját fúrt kútjáról!